Üdvözöljük a

Top100-kör: „viszi a hátán” a megye gazdaságát

honlapján!

-

Top100-kör: „viszi a hátán” a megye gazdaságát

Szerző: Czirbik Milán | 2018. december 5.

Versenyképesség dolgában a kicsiknek még bőven van mit tanulni a nagyobb cégektől.

 

Idén 12. alkalommal jelent meg a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a NAV megyei adó- és vámigazgatósága, valamint az Inform Média Lapkiadó Kft. közös gondozásában a TOP 100 Kiadvány. A megye száz legjelentősebb társas vállalkozásának a teljesítményét bemutató kiadványt szerdán a HBKIK központjában vehették kézbe az érintettek.

 

 

Mediátori szerepben

 

Rácz Róbert kormánymegbízott, a megyei kormányhivatal vezetője bejelentette, hogy az állam megpróbál a kormányhivatal foglalkoztatási osztályán keresztül valamiféle mediátori szerepet betölteni a munkaadók és a munkavállalók világa között. „A munkavállalói készségeket és képességeket sokkal precízebben próbáljuk meg felderíteni a munkaadók érdekében, az ő igényeik ismeretében. 38 ezer olyan ember él a megyében, akik vagy közmunkából élnek vagy abból sem, de szerintünk helyük van a munkaerőpiacon. Közülük próbálunk minél többeket képzéssel, átképzéssel alkalmassá tenni a munka világára. Persze, segíteni csak annak lehet, aki erre hajlandóságot mutat. Mi azonban ehhez egyedül kevesek vagyunk, a sikerhez az önök partnersége is kell – mondta.

Dr. Papp László, Debrecen polgármestere: Debrecen elérte azt a növekedési fázist amikor egy léptékváltásról hitelesen lehet beszélni. Ebben a léptékváltásban pedig az itt ülőkre kulcsszerep hárul. A TOP100 kiadványból látszik, hogy növekedés jellemzi a megye nagy cégeit, ugyanakkor az is kiderül belőle, hogy a TOP100 lista kicsit statikus volt az elmúlt évtizedben, jelentős átrendeződések nem voltak jellemzőek ebben a körben. Az elmúlt egy-két év történései azt fogják eredményezni, hogy bizonyosan lesznek ilyen átrendeződések. A hozzánk érkező világcégek azonban kihívást is jelentenek a város, az oktatási rendszere és a hazai vállalkozások vezetői számára. Megváltozott környezetben, sokkal élesebb versenyben kell helyt állnunk. Versenyképességi szempontból ez a régió az Európai Unióban sajnos nem áll jól, elsősorban a kis- és középvállalati szektorban ezen a téren is érzékelhető áttörésre számítunk.

 

Izmosodó középréteget!

 

Miklóssy Ferenc, a HBKIK elnöke azzal kezdte a köszöntőjét, hogy a vállalkozásbarát gazdasági környezet révén egész másként tekintenek a cégek ma a jövőbe, mint egy évvel ezelőtt. - Ez persze csak egy lehetőség, amibe ha a vállalkozások nem tudnak becsatlakozni, termelékenységben és munkakultúrában, akkor végleg leszakadhatunk a versenytársainktól. Erős, versenyképes, nemzeti vállalkozói rétegre van szükség az ország boldogulásához. Ez csak multikkal nem fog menni – véli.

 

Zakatol a gazdaság

 

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért és közgazdasági elemzésekért felelős ügyvezető igazgatója a versenyképességet helyezte előadása fókuszába. „Mai hír, hogy 2018. III. negyedévében a hazai GDP növekedése több mint 5 százalékos volt, ilyen gyors növekedési ütemet a magyar gazdaság a rendszerváltás óta nem produkált. A visegrádi régió ma Európa növekedési motorja. Számítani lehet azonban arra, hogy sötét felhők jelenhetnek meg a globalizációs térben, a világgazdaság egén, ezért is fontos az, hogy a magyar gazdaság stabil lábakon áll. Ezt igazolják vissza az általános befektetői értékítéletek is. Érdemes még tovább csökkenteni az adósságállományt, kiegyensúlyozott költségvetési tervezésre van szükség és megfelelő fékeket kell beépíteni már most (amikor fut a szekér) a pénzügyi rendszerbe. Az elmúlt nyolc évben a hazai kkv-szektor derekasan kivette a részét a foglalkoztatás növekedéséből, ugyanakkor a gazdaság kicsi - kicsi és kicsi - nagy szereplői közötti kettősség továbbra sem oldódott. Ezen belül vannak  a boldogulók és a lemaradók. Alaposan kinyílt ezen a téren is a termelékenységi olló. Érdemes a versenyképességbe a kicsiknek befektetni, hiszen jóval nagyobb jövedelemre számíthatnak. Meg egyébként is létkérdés számukra, hogy az éllovasok csapatát erősítsék. Ehhez célzott lépésekre van szükség. Nálunk túl sok a mikrovállalkozás, ami tovább nehezíti a versenyképességünk erősítését. Pedig muszáj lesz ebbe a területbe invesztálni, hiszen Hajdú-Bihar gazdasági fejlettsége a magyar gazdaság fejlettségi szintjének csupán a 70 százaléka” - biztatta hallgatóságát a jegybanki szakember, aki szerint a mi régiónkban a felemelkedéshez szükséges valamennyi elem (oktatás, infrastruktúra, szakképzett munkaerő) fellelhető.

Veres István László, a NAV Hajdú-Bihar Megyei Adó- és Vámigazgatóságának igazgatója: Az adózási környezet egy nagyon jelentős versenyképességi tényező, így a NAV tevékenysége is hat a versenyképességre. A TOP 100 az a kör, akikkel nekünk mindenképpen korrekt partneri viszonyt kell kialakítani és ápolni. Bár ez a kör a társas vállalkozások darabszámában csupán 0,4 százalékot képvisel, az export vagy a belföldi értékesítés nettó árbevételét tekintve nagyon impozáns számokat találunk. Debrecen súlyponti szerepe jól látszik minden területen. 2100 fővel nőtt a foglalkoztatottaik száma, miközben a termelékenységük is meghaladja a megyei átlagot. A megye adóbevételének közel harmadát (100 milliárd forintot) a TOP 100 kör cégei adták. Körükben nincs kockázatos adózó, és 80 százalékuk a megbízható adózói körbe tartozik.

 

Az idei év díjazottai

 

Kategóriadíjasok:

 

Nagisz Zrt.

Alföldi Nyomda Zrt.

Trans Sped Kft.

Dryvit Profi Kft.

 

TOP 100 Gazdasági Díj:

 

Szűcs Gyula, a HUNÉP Universal Zrt. elnök-vezérigazgatója

 

 

 

 

 

Petneházi Attila