„Tanulni márpedig sohasem szégyen”
A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Enterprise Europe Network debreceni irodája és a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. nemzetközi (magyar-román-ukrán) üzletember-találkozót szervezett a Farmer Expo keretében augusztus 16-án, pénteken a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum éttermében. Miniriportunk ott készült.
Azok a fránya kvóták
Kovcsár Ottó, a Kárpátaljai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nem pusztán a mezőgazdasági seregszemle által számukra kínált üzleti lehetőségeket vette számba, hanem arról is beszélt, hogy az uniós adminisztráció időnként hogyan tesz ezeknek a kétoldalú törekvéseknek keresztbe. „Idén 17 fős delegációval érkeztünk a Farmer Expóra, elsősorban tapasztalatot cserélni és persze tanulni jöttünk az anyaországi kollégáktól. A társaságban vannak gabonatermesztők és állattenyésztők csakúgy, mint tejtermelők, szőlészek-borászok vagy gépi technológiákat forgalmazók. Konkrét üzletet tető alá hozni azért sem egyszerű, mert az EU Ukrajnára, mint társult, de még nem teljes jogú tagra bizonyos kvótákat érvényesít. Az éves mézkvótája egészét tíz nap alatt felhasználta Ukrajna, így, ha akarnánk se tudnánk már idén több mézet uniós tagállamnak eladni. A kamarával az ukrán kormánynál most azért lobbizunk, hogy vagy érje el az Uniónál ezeknek a kvótáknak az emelését, vagy vezessen be Ukrajna is hasonló kvótát az uniós termékekre” - mondta az elnök.
Üzleti tárgyalásokat tartottak a Farmer Expón a HBKIK EEN irodájának segítségével
Mások hogy csinálják?
Szabó Attila Nagyváradról érkezett, ahol 6 hektáron termeszt gyümölcsöt, jellemzően őszibarackot. - Olyan gyümölcsfeldolgozókkal keressük a kontaktot, akik már túl vannak a felismerésen, hogy a magasabb hozzáadott érték többet hoz a konyhára, és meg is mutatnák nekünk, hogy ők miként csinálták. Láttam már ilyen típusú standot itt a Farmer Expón, igaz, ott az alma áll a fókuszban. A finanszírozást megoldanánk önerőből és uniós forrásból, a technológiát viszont jó lenne a saját szemünkkel látni működés közben, mielőtt egy ekkora projektbe belevágunk- jelentette ki.
Kollégája, Balogh-Soós Csaba alapvetően egy mérnöki tanácsadó irodát vezet Nagyváradon, és a méhészkedés eleinte csak hobbi volt a főállása mellett; aztán kinőtte magát. - Arra vagyok kíváncsi, hogy mit tudnak kihozni más méhészek a termékekből. Biztató, hogy láttam egy standot, ahol „innovatív méhészeti termékek” volt a felirat; nos, lehet, hogy ők lesznek az én embereim?
Magyar, román és ukrán vállalkozók vettek részt az üzletember-találkozón
Petneházi Attila
