Reformcsomag, 330 pontban elmesélve

A hazai kkv-k termelékenységének javulása, és a méretük növelése is a célok között van.
Szent-Györgyi Albertről elnevezett, 330 pontba szedett versenyképességi csomaggal érkezett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitójára Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanitt arról beszélt, hogy reményei szerint 2030-ra hazánk az Európai Unió öt, legjobban teljesítő országa közé kerülhet, Varga Mihály pénzügyminiszter pedig úgy fogalmazott, hogy a magyar gazdaság növekedésében még vannak tartalékok, és ezt az ütemelőnyünket a következő években is képesek lehetünk megőrizni.
Kívánságlista
Az MNB Maslow-piramisa a legfontosabb célok között említi, hogy: legalább 2 százalékkal jobban növekedjünk évente, mint az uniós átlag; évi 7 százalékos termelékenység-növekedés legyen a kkv-szektorban; évi 5 százalékos nettó reálbér-növekedést érjünk el; egy számjegyű legyen az szja; 110 ezer újszülött szülessen évente; elérjük a 64 év, egészségben várható élettartamot, a GDP-arányos hitelállományunk egészséges szerkezetben duplázódjon meg; 10 ezer új exportáló kkv jöjjön létre; magyar egyetem kerüljön be a Top 200-ba; a vállalati adóbevallással eltöltött idő évi 170 órára csökkenjen; a kutatás-fejlesztésre fordított kiadás érje el a GDP 2 százalékát; a munkanélküliségi ráta minden megyében 6 százalék alatt legyen; az energiaimport mértéke 50 százalék alá csökkenjen; az államadósság hazai kézbe kerüljön. „Két út áll előttünk: az egyik a reform, amit a versenyképességi csomag végrehajtása garantál, és a segítségével 2030-ra Magyarország elérheti az osztrák GDP 80 százalékát, míg a másik egy tévút, amin megrekednénk egy közepes fejlettségi szinten, de közben a világ elmenne mellettünk” - fogalmazott a jegybankelnök, hallgatósága figyelmébe ajánlva, hogy a 330 pontos versenyképességi csomag a jegybank honlapján elolvasható.
Bérből élünk...
- Magyarország már kipróbálta néhányszor, hogy a növekedés fontosabb volt az egyensúlynál, de ez soha nem vezetett jóra. Ezért számunkra az egyensúly és növekedés a megfelelő sorrend – ezek már Varga Mihály pénzügyminiszter gondolatai, aki egyetértett azzal, hogy a fő cél az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedés fenntartása. Szerinte vannak még tartalékok a teljes foglalkoztatás eléréséhez, bár ebben a tekintetben máris utolértük például Ausztriát. „A közfoglalkoztatottak 40 százaléka az ország három keleti megyéjéből (köztük Hajdú-Biharból) kerül ki, ezért a kormány ezekben a megyékben indította el elsőként az új foglalkoztatási programjait. A célunk az, hogy 2020 végéig 77 ezer új munkahely jöjjön létre ebben a szegmensben” - mondta a politikus, emlékeztetve, hogy az elmúlt években két számjegyű növekedés ment végbe Magyarországon, és ez idén is megismétlődik. Mint fogalmazott, a versenyképesség javulása nélkül nincs tartós gazdasági növekedés, ezért a kormány vállalta a bérterhek további jelentős csökkentését. „Az így keletkező megtakarításból tudnak a cégek beruházni, fejleszteni és béreket emelni. Ha ez a program végigfut, akkor 2022-re a V4-ek legkedvezőbb adózási környezetét tudja majd nyújtani a magyar gazdaság” - vetítette előre a miniszter, utalva arra, hogy a kormány azt szeretné, ha a magyar lakosság finanszírozná a magyar államadósságot, ezért idén új termékekkel jön ki az államadósság-kezelő.
Magyar modell
Orbán Viktor miniszterelnök azon a ponton kapcsolódott pénzügyminisztere mondandójához, hogy „a kasszának egy országban mindig rendben kell lenni”. A kormányfő szerint a kabinet legfontosabb feladatai a következők: a demográfiai fordulat előkészítése; az uniós növekedési átlagot 2 százalékponttal meghaladó gazdasági növekedés feltételeinek a megteremtése; a szakképzés radikális átalakítása; egy „kifektetési” (a hazai cégek külföldi befektetéseit támogató) stratégia elkészítése. - A magyar vállalatoknak be kell szállniuk a globális gazdasági versenybe, ehhez azonban forrásokat kell teremteni számukra. Az erről szóló program kidolgozására Matolcsy Györgyöt kértem fel. Szándékunk szerint a magyar cégeknek legalább annyi pénzt kell megkeresniük külföldön, mint amennyit a külföldiek keresnek Magyarországon – jelölte ki a követendő irányt Orbán Viktor, aki a 2008-as válságból azt a tanulságot szűrte le, hogy magyar modellt kell létrehozni, ami részben gazdasági, részben pedig társadalompolitikai intézkedésekből áll (lásd a jegybank 330 pontos versenyképességi reformcsomagja).
_____________________________________________________________________________________
Ne csak az autóiparra építsünk!
Parragh László, az MKIK elnöke fontosnak nevezte azt, hogy ne kizárólag az autóiparra építsünk. - A gazdaság szereplői optimisták, az előrejelzéseink azt mutatják, hogy továbbra is van felfelé. Egyetlen területen látszik törés, ez pedig fura módon éppen az építőipar. A termelékenységben, az innováció terén javulnunk kell, a fiskális, a monetáris és az adópolitikának pedig az a dolga, hogy segítse a gazdasági növekedést – véli a kamarai vezető, aki egyébként úgy látja, hogy például a körbetartozásokat mostanra a magyar gazdaságban sikerült megszüntetni, ami komoly eredmény. „A legnagyobb kereskedelmi partnerországokban jelen van a kamara, miként a szakképzés területén is számos dolgot tettünk már és teszünk a jövőben. A duális képzésben jelenleg 50 ezer diák tanul, ami a gyakorlati tudás átadását segíti. Mivel a magyar gazdaság az erőforrásait jelentős részben a külpiacokról szerzi be, az exportra termelő cégeket külön programmal célozzuk meg” - mondta.
Orbán Viktor 6 pontja
1. Az EU 5 olyan legjobb állama közé kerüljünk, ahol a legjobb élni, lakni, dolgozni
2. Az 5 legversenyképesebb tagállam között legyen Magyarország
3. Sikerüljön megállítani a népességfogyást
4. Épüljön újra a Kárpát-medence gazdasági és fizikai értelemben is
5. Az energiafüggetlenség elérése belátható időn belül
6. Valóságos gazdasági térré váljon Közép-Európa
_____________________________________________________________________________________
Petneházi Attila