Munkaerő? Megtartom magamnak!
Új helyzethez kell hosszú távon hozzászoknunk Magyarországon és a régióban: a korábban korlátlannak hitt munkaerőről kiderült, hogy korántsem az. Ennek következményei pedig beláthatatlanok; lehet szimplán kellemetlen, de akár a vállalkozásunk léte is veszélybe kerülhet, ha a munkaerőhiány miatt nem tudjuk biztosítani cégünknél a fenntartható növekedést. E probléma megoldására próbált valamiféle receptet kínálni az az interaktív szakmai konzultáció, melyet a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Pannon-Work Csoport közösen rendezett a Nonprofit Gazdaságfejlesztő Szervezetek Házában Debrecenben.
Pezsgést hoz
Gruber Gábor, a Pannon-Work Zrt. értékesítési vezetője előadásában párhuzamot vont Debrecen és Győr között abban a tekintetben, hogy az Audi megjelenésével a győri munkaerőpiac már régen túl van egy sor olyan dolgon, ami a debreceniekre a BMW betelepülése kapcsán vár. Egy nagy gyártó letelepedését mindig kérdések, találgatások övezik: milyen hatással lesz az itt élők életére, illetve a helyi munkaerőpiacra? Hogy egy ekkora világcég Debrecent választotta, önmagában nagyon jó hír. De azért van és lesz is rengeteg kihívás, amelyeknek nem lesz egyszerű megfelelni. Hiszen azzal, hogy a multi jelenléte egyidejűleg hat az oktatási rendszerre, a munkakultúrára vagy éppen az ingatlanpiac alakulására, bizony fel fogja forgatni Debrecen és környékének az életét. Ezt láttuk Győrben, vagy évekkel később Kecskeméten – fogalmazott Gruber Gábor.
Lépést tartani
Egy ekkora cégóriás tehát minden területen pezsdülést hoz, csakhogy (fogalmazott a szakember) erre nem biztos, hogy fel van készülve a helyi kis- és középvállalkozói szektor. „Olyan nem várt események jönnek létre, amiket eddig önök még nem tapasztaltak. Amit a nyugati országrész a munkaerőpiacon most megél, az szerintem egy éven belül fog ideérni. A helyi és a régiós toborzásainkon máris azt érezzük, hogy egyre több munkavállaló kivár. Ez pedig könnyen elvezethet egy olyan nagy mértékű fluktuációhoz, ami az önök cégeit fogja sújtani. Fel kell készülni arra, hogy a komplexebb csomagot kínáló nagyvállalatok munkaerő-elszívó hatása bizony erőteljes lesz. Ezzel párhuzamosan emelkedni fognak a dolgozók elvárásai, mint a bérek, mind a munkakörülmények terén. Mi lehet a megoldás? Létkérdés, hogy lépést tudjanak tartani, illetve váltani. Különben elveszítik a munkavállalóikat, a piacaikat, mindent, amit 15-20 év alatt felépítettek. Ehhez komplex gondolkodásra, márkaépítésre, bérrendezésre, és akár külső szolgáltató igénybevételére van szükség” - zárta mondandóját az értékesítési vezető.
A fehér papír kora
Mezriczky László, az Ispiro Consulting Kft. ügyvezetője: Ma a fehér papír korát éljük, azaz minden vállalat egy külön történet, egy speciális konstrukció, amit ismernünk kell ahhoz, hogy segíthessünk nekik. Kettészakadt az ország, a munkaerő hiánya a nyugati országrészben már a növekedés gátjává kezd válni, és ez igencsak feladja a leckét a HR-szakembereknek. Meg úgy általában a cégvezetőknek, akik ugye nem iskolában tanultak meg vezetővé lenni, hanem jó esetben azzá váltak. A munkaerőhiány egyébként nemcsak hazánkra igaz, hanem a Visegrádi 4-ekre is. Vagyis egy hosszú távú tendenciával kell számolnunk, aminek az az egyik kellemetlen hozadéka, hogy a régióból fogy el a képzett munkaerő. Ez pedig további tőkebefektetések gátja lehet. Márpedig egyre több példa van arra, hogy a kockázatelemzők éppen a munkaerőpiaci kockázat miatt javasolnak más országot vagy akár világrészt a megbízóiknak – jelentette ki a cégvezető.
Új dimenziók
Az előadó szólt arról is, hogy egészen új dimenziói vannak a versenynek. - Míg öt éve a HR-es ült egy asztalnál és a munkakeresők hosszú sora kígyózott előtte, ma a szakképzett munkaerő ül a képzeletbeli asztalfőnél és a potenciális munkaadók állnak sorba a kegyeiért. Ha egy dolgozó a távozását fontolgatja, annak vannak jelei (sokat telefonál, gyakran korábban áll fel az asztaltól, mint a többiek, minőségi problémák adódnak az általa szerelt termékkel, stb.), amiket egy jó vezető vélhetően észrevesz, és tisztázó beszélgetést kezdeményez. A kommunikáció egy vállalati szervezeten belül is létfontosságú, hiszen nélküle könnyen eluralkodik a káosz a munkahelyen. Az, hogy egy vállalatnál mennyire erős a szóbeszéd, a pletyka, az attól függ, hogy mennyire gyenge a formális kommunikáció. Ahol nincs normális belső kommunikáció, ott keletkezik a szóbeszéd, amit aztán szinte törvényszerűen követ a fluktuáció. Ha pedig egy cégtől (mint volt rá példa) egy komplett sornyi operátor áll fel és megy át egy másik céghez dolgozni, az valóságos tragédia, hiszen (bár a termékükre növekvő igény lenne) harmadik műszak híján a keresletet képtelenek lesznek kielégíteni. Márpedig az a helyzet, hogy míg régebben a cégek a jó emberek között válogattak és a rosszakat elküldték, most a kevésbé jók között válogathatnak és a jobbak mennek el. Ezért napjainkra a bevált dolgozók, az összeszokott kollektívák egyben tartása és megtartása az egyik legfontosabb versenyképességi tényezővé lépett elő – állította a szakember.
Petneházi Attila
