A tudás alapú termelésre alapoztak
Ausztriai vállalkozás tulajdonosának lenni világszerte jó ajánlólevél; magyarok számára is.
Bármennyire is szomszédos ország Ausztria, mi, itt a keleti végeken mégiscsak hátrányosabb helyzetben vagyunk, mint mondjuk egy győri vagy szombathelyi honfitársunk, aki ausztriai cégalapításban gondolkozik. Márpedig egyre több magyar vállalkozó „jár hasonló cipőben”, persze nem véletlenül; az a helyzet, hogy egy ausztriai vállalkozás tulajdonosának lenni világszerte jó ajánlólevél; magyarok számára is – Erről Dr. Barabás László, a nyíregyházi Osztrák Konzuli Képviselet tiszteletbeli konzulja beszélt a HBKIK székházában abból az alkalomból, hogy az Austrian Business Agency (ABA), a nyíregyházi konzuli képviselettel és a HBKIK Enterprise Europe Network irodájával harmadik alkalommal rendezett ingyenes konzultációt az osztrák piac iránt érdeklődő vállalkozók számára Debrecenben.
Befogadó ország
Peter Löschl, az ABA üzleti tanácsadója egy képzeletbeli képeslapot nyújtott át hallgatóságának, amivel természetesen Ausztriát akarta bemutatni; kicsit másként. „Ausztria egy magas szinten iparosodott ország, amit annak köszönhet, hogy 25 évvel ezelőtt a tudás alapú termelés mellett tette le a voksát a munka alapú termelés helyett. Ezt pedig úgy tudta elérni, hogy Európában az osztrákoknál csak a svédek költenek többet (a GDP arányában) kutatás-fejlesztésre. Ausztria egy befogadó ország, amely úgy értelmezi magát, mint híd kelet és nyugat, valamint észak és dél között. Olyan értelemben is befogadó ország vagyunk, hogy tavaly 150 millió(!) vendégéjszakát töltöttek el a turisták nálunk. A GDP szempontjából nagyon egészséges növekedési tempó jellemzi Ausztriát, és ugyanez mondható el a népsűrűségéről is. Húsz éve a lakosság száma 7,8 millió volt, és ma már 8,9 millióan vagyunk. A legtöbben Németországból jönnek (akár letelepedni is) Ausztriába. Ugyanakkor a rendszerváltás után a keleti blokk országaiból is mind többen láttak fantáziát Ausztriában, és viszont; osztrák cégek alapítottak vállalkozást volt szocialista országokban. Ebben az időben fogalmazódott meg politikai szinten az a stratégiai döntés, hogy a munka alapú termelésről egyre inkább a tudás alapú termelésre kell átállítani az osztrák gazdaságot. Csak tavaly 14 milliárd eurót költött K+F-re az osztrák kormány, ez a GDP 3 százalékának felel meg. Nálunk ma már a termelés elsősorban az innovációra alapul; ilyen üzleti környezet várja azokat a magyar vállalkozókat és vállalkozásokat is, akik Ausztria felé nyitnak. Ötven egyeteme van Ausztriának, ami talán sok, sőt, egy ilyen kicsi országban mindenképpen sok, de jól mutatja a tudásnak, a kreativitásnak tulajdonított kiemelkedő fontosságot – mondta az ABA üzleti tanácsadója.
E-kukásautó
A rendezvényen részletes prezentációk keretében vázolták fel az osztrák szakemberek azt az üzleti és jogi környezetet, amit érdemes megismernie annak, aki Ausztriában akar céget alapítani. De, hogy ne csak az elméletről essék szó, a konzultáción szót kapott a debreceni Electromega Kft. operatív igazgatója is, aki egy kis magyar sikertörténetbe avatta be hallgatóságát. A vállalkozás a Debreceni Egyetem Műszaki Karából nőtte ki magát, és azzal vált ismertté (itthon és külföldön egyaránt), hogy nehéz teherjárműveket alakítanak át elektromos meghajtással, amit kukásautókra szerelnek fel. Előnye, hogy kevesebbet fogyaszt, kisebb a környezet zajterhelése és károsanyag-terhelése is, mint a gázolajjal üzemelő kukásautók esetében. Tehát költséghatékonyabbak. Az operatív igazgató 7 pontban foglalta össze a sikerük titkát: nem mindegy, hogy milyen ajánlattal fogalmazzuk meg a termékünket; nem mindegy, hogy a terméket miként pozícionáljuk; nem mindegy, hogy a vállalkozásunkat megelőzte-e piackutatás vagy sem; nem mindegy, hogy tudjuk-e, az adott országban hogy hívják a külgazdasági attasét; nem mindegy, hogy milyen partnerekkel szövetkezünk; nem mindegy, hogy van-e a csapatunkban egy ember, aki csak annak az országnak a piacára fókuszál; és persze az se mindegy, hogy az ügyfelünknek van-e módja kipróbálni a szóban forgó termékünket, vagy csupán beszélünk róla – fogalmazott az operatív igazgató.
Petneházi Attila
