A befektető minden kívánságát lesik
Debrecen városa és a kamara partnerségre vállalkoztak a helyi gazdaság élénkítésében.
Nagyon fontos, amikor gazdaságfejlesztésről beszélünk, ne pusztán Debrecenben, hanem a megyében, sőt a régióban gondolkozzunk. Hiszen valamennyiünk érdeke az, hogy a debreceni fejlesztések multiplikáló hatása messze túlmutasson a megyeszékhelyen, lehetőséget adva ezáltal a vidéken élő tíz- és százezreknek is. Baranya megye után Hajdú-Biharban a legalacsonyabb az egy főre jutó ipari termelés, feladat tehát van bőven. Erről Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszélt a kamara hétfői elnökségi ülésén, melynek egyik előadója Dr. Barcsa Lajos alpolgármester volt. Elhangzott, hogy a kamara több közös programot indít a kormánnyal. Ilyen a mentorprogram, és ilyen az Ipar 4.0 mintagyár projekt is. A cél az, hogy a kicsik a nagyoktól tanulhassanak, és ezáltal a kkv-szektor versenyképessége érezhetően javuljon.
Adatok birtokában
Barcsa Lajos, debreceni alpolgármester: 2014-ben az volt az első dolgunk, hogy hozzunk létre egy gazdaságfejlesztésért felelős szervezetet, ez lett az EDC Debrecen Nonprofit Kft. Ez a modell országosan egyedülálló, amit mostanra számos díjjal ismertek el nemzetközi szinten is. Az EDC egyedülálló adatbázissal rendelkezik, azaz minden olyan információ a birtokukban van (Debrecenről és a potenciális versenytársakról egyaránt), amik egy befektetői tárgyaláson kérdésként felmerülhetnek. Érdekes, hogy miközben a megyei jogú városok közül Debrecen a lakosságszámot tekintve kiemelkedik, az iparűzési adó egy főre jutó összege töredéke mondjuk Székesfehérvárénak. Oktatási rendszer tekintetében Debrecen a maga 72 ezer diákjával szintén kiemelkedik a mezőnyből, más kérdés, hogy a jelenlegi képzési struktúra mennyiben illeszkedik a gazdasági szereplők valós igényeihez. Ezen az intézményekkel közösen dolgozunk.
Debrecen szerepe a megyén belül a gazdaságban is meghatározó, ez azonban nem jelenti azt, hogy lemondhatnánk a vidékben rejlő lehetőségekről. A nagy debreceni cégek például jelentős számú beszállítóval dolgoznak, és nagy számban keresnek szakképzett munkaerőt. Az autópálya kiépülése óriási lépést jelent például a bihari térség felzárkóztatása szempontjából. Néhány perc autóval. A KKV-szektor segítése érdekében az új városházán vállalkozói információs pontot (VIP) létesítünk, ahol a kisebb vállalkozók egy helyen tájékozódhatnak a tudnivalókról a csoportvezetőktől. Készíttettünk egy felmérést arról, hogy a vállalkozók szerint milyen Debrecenben az üzleti környezet. A megkérdezettek közül a nagy-, a közepes- és a kisvállalkozások elégedettebbek voltak az üzleti környezettel, a mikrovállalkozások kevésbé. Erre az egyik válasz az említett VIP-pont. 10-ből 5 cég támogatónak érzi az üzleti környezetet, 10-ből 8 újra befektetne nálunk, az álláshelyek betöltése azonban sokaknál problémás. Mindent egybevetve azt lehet mondani, hogy az elmúlt négy évben Debrecenbe beáramlott 156 milliárd forintnyi befektetés és a létrejött 4 ezer 500 új munkahely olyan stabil alap, amire bátran építhető egy hasonlóan sikeres jövő.
Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere a debreceni üzleti környezetről tartott előadást
Mentori segítséggel
Dr. Balla Gergely, az MKIK referense a Mentor program kapcsán elmondta, hogy tapasztalt vállalkozók segítenek kevésbé tapasztaltakat a növekedés útján, személyes és szakmai mentorálás keretében. „A mentorok és a mentoráltak kiválasztásában is támaszkodunk a területi kamarák segítségére, hiszen ők ismerik jól a helyi gazdaság szereplőit és problémáit. A program másik eleme a pénzügyi és vállalkozói szemlélet formálása, ahol azt segítjük, hogy a vállalkozások a külső pénzügyi eszközöket hatékonyan tudják felhasználni és ezzel a versenyképességüket növelni. Kiválasztunk országosan 1.500 céget, akiknek tanácsadást biztosítanánk azért, hogy a hitelfelvételük szakmai részét konkrét ismeretekkel elősegítsük” - mondta.
Takács Attila, az Ipar 4.0 – Mintagyár program szakmai vezetője egy definícióval kezdte. Az Ipar 4.0 a termelési folyamatok olyan hatékony szervezését írja le, melynek keretében az eszközök önállóan kommunikálnak, és összehangoltan működnek az egész ellátási lánc során (a beszállítóktól a vevőkig). - A lényeg az, hogy aki lemond a digitalizáció kínálta előnyökről, az előbb-utóbb versenyhátrányba kerül és kiszorul a piacról. A gyártási folyamatok optimalizálása kívánatos oly módon, hogy egyedi tömegtermelés esetén közelítsük a 100 százalékos rendelkezésre állást. Ez nem megy automatizálás, illetve robotizáció nélkül. A másik fontos eleme az átláthatóság az egész értékláncon. Már Magyarországon is vannak olyan vállalatok, ahol bevezették az Ipar 4.0-t, közülük öt mintagyár vesz részt a programban. Az érdeklődőknek lehetőségük van (az elméleti ismeretek elsajátítása mellett) gyárlátogatás keretében is látni a nem is olyan távoli jövőt - fogalmazott.
A kamara elnöksége ezúttal is fontos témákkal kapcsolatban ülésezett
A (szak)tudás érték
Az elnökségi ülésen beszámoló hangzott el a szakképzés elmúlt évi eredményeiről, valamint a jövő feladatairól. Tanulószerződéssel idén márciusban a szakközépiskolai, nappali oktatásban, 10. évfolyamtól a tanulók 81 százaléka, míg a szakgimnáziumi tanulók 34 százaléka rendelkezett. Örvendetes, hogy míg tavaly 295 gazdálkodó szervezet 358 telephelyén folyt tanulószerződéssel oktatás, idén már 301 cég 392 telephelyén van hatályos tanulószerződés. Tavaly a kamara 521 képzőhely ellenőrzését végezte el, ezek közül 6 nem került be a nyilvántartásba. A vizsgaszervezők tavaly 672 modulos és komplex szakmai vizsgát jelentettek be a megyei kamarához. A vizsgázók száma 7 ezer 705 fő volt. Idén eddig a bejelentett szakmai vizsgák száma 523 volt, 6 ezer 409 fővel. A szakmai versenyek kapcsán elhangzott, hogy tavaly és idén is kimagasló létszámban vettek részt a diákjaink a megmérettetéseken, ahonnan jó néhány dobogós helyezéssel tértek haza. Idén ősszel az EuroSkills 2018 versenyre 2 ezer 864 főt tervez a kamara utaztatni.
PA
