Veszteség minden, amiért a vevő nem fizet
A LEAN filozófia igazából minden olyat problémának tekint, ami eltér a sztenderdtől.
A hozzáadott értéket egy termelési folyamat során növeli, miközben a veszteséget csökkenti. Mi az? Akár ezzel a találós kérdéssel is kezdhette volna a prezentációját Kóka Imre, a TEVA Gyógyszegyár Zrt. LEAN-vezetője, aki a PLATO vállalkozói nap egyik előadója volt a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában.
Karcsút jelent
A LEAN (jelentése: karcsú) egy olyan vállalatirányítási rendszer, melynek célja, hogy a vállalat minél gazdaságosabban állítsa elő a termékeit szolgáltatásait. - Ami a vevő számára nem teremt értéket, amiért a vevő nem fizet, azt a LEAN veszteségnek (pazarlásnak) tekinti, és a munkafolyamatok hatékonyságát ezeknek a veszteségeknek a megelőzésével, megszüntetésével vagy minimálisra csökkentésével javítja – fogalmazott a szakember, utalva arra, hogy a LEAN-filozófiának a Toyota Motor Corporation termelési rendszere (TPS) képezi az alapját. A TPS az 1950-es években született, és mint módszer, leginkább az iparban terjedt el.
Nem is gondolnánk...
Az előadó csokorba szedte azokat a veszteségforrásokat, amelyekről talán nem is gondolnánk, hogy milyen sokba kerülnek a vállalatnak, viszont a sok kicsi ezúttal is sokra megy. Tipikusan ilyen a várakozás (nem érkezik meg idejében az alapanyag, az értekezletről késő kolléga a többiek idejét is rabolja, stb.), a túltermelés (az el nem adott termékeket raktározni kell), a túlszabályozás (a késztermék azért foglalja a helyet az üzemben, mert kell rá még három pecsét), a selejt (kidobott pénz az ablakon), a készlet (a tárolásnak logisztikai és egyéb költségei vannak), a mozgás (nem optimálisan hangolták össze a termelési folyamatot, ezért az túl sok helyváltoztatással, időveszteséggel jár), de ilyen veszteségnek tekinthetjük a kihasználatlan emberi tudást is. „Mindezeknek az optimalizálása, vagy adott esetben felszámolása nem megy egyik napról a másikra, de itt a gondolkodásmódon van a hangsúly. Gondoljunk csak a fuvarozó vállalkozóra, akinek elemi érdeke, hogy soha nem menjenek üresjáratban az autói. Megoldható, de ehhez a részéről átgondolt, tudatos működtetés kell” - mondta az előadó, aki egy-egy bonyolult probléma megoldására is kínált általánosan alkalmazható receptet hallgatóságának.
Hinni kell benne
A LEAN filozófia minden olyat problémának tekint, ami eltér a sztenderdtől. Ugyanakkor azt is mondja, hogy ha meg tudjuk fogalmazni, mi a probléma, azzal már majdnem meg is oldottuk azt. Tehát: fogalmazzuk meg pontosan a problémát; jelöljük ki a célt; tervezzük meg a folyamatot, ütemezzük a javítási tevékenységet; szükség esetén alkalmazzunk ideiglenes megoldást; minél előbb találjuk meg rá a végleges megoldást.
Kóka Imre szólt az úgynevezett 5S módszerről is, melynek lényege a következő: takarítsunk el mindent a munkaterületről (például az íróasztalunkról), ami felesleges; minden szükséges eszköznek legyen az asztalon állandó helye; takarítsuk meg a munkaterületet; sztenderdizáljuk a munkafolyamatokat és folyamatosan fejlesszük a munkaterületet. Fontos rendezőelv lehet az úgynevezett 72 órás szabály. Ez arról szól, hogy amire 72 órán keresztül nincs szükségünk a munkánkhoz, annak semmi keresnivalója a közvetlen munkaterületünkön (mondjuk az asztalon).
„Valójában az elvárás az, hogy minden nap jobbak legyünk, mint a megelőző napon. Ebben segíthet a LEAN-filozófia elsajátítása és következetes alkalmazása” - véli az előadó.
PA