„Tudás nélkül nem haladunk”
Négy nap, tíz rendezvény, 300 kiállító, 17 ezer négyzetméteren, és vélhetően több tízezer látogató – ezek az idei Farmer Expo főbb számai, melynek ünnepélyes megnyitóján részt vett Nagy István agrárminiszter is.
A szakma krémje itt van
- Büszke vagyok arra, hogy Debrecen olyan helyszínné tudott válni 27 év alatt, ahol augusztus vége felé az agrárium fontos szereplői összesereglenek, megbeszélni, hogy merre tart a világ, és átnézni, hogy mi hol tartunk benne – fogalmazott köszöntőjében Vaszkó László vásárigazgató. Dr. Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja azt hangsúlyozta, hogy az egyetem számára mindig is fontos volt a gazdasági élettel való gyakorlati kapcsolattartás, és kifejezte reményét, hogy a Böszörményi úti campus még sokáig a Farmer Expo otthona lehet. Annál is inkább, hiszen a debreceni felsőoktatás az agrár-felsőoktatással indult, 150 évvel ezelőtt. Ahogy akkor a város segítette az agrárium fejlődését, most a járműipart is behozza az egyre színesedő palettára. Ettől azonban az agrárium ugyanolyan fontos marad a Debreceni Egyetem számára, mint volt eddig.
20 millió ember kenyere
Dr. Papp László, Debrecen polgármestere azzal kezdte köszöntőjét, hogy a város egyik legnívósabb szakmai rendezvényévé nőtte ki magát 27 év alatt a Farmer Expo. - Miközben a megyeszékhelyen munkahelyek ezrei jönnek létre, az agrárium, az élelmiszeripar számunkra egyáltalán nem kevéssé fontos, mint volt. A hajdúhátsági területek vízgazdálkodásával kapcsolatos programot folyamatosan felszínen tartjuk, ebben kérem miniszter úr támogatását is – fogalmazott a polgármester.
Nagy István agrárminiszter elmondta, hogy az ország idei búzatermése 20 millió ember táplálására elég, köszönet ezért a magyar gazdáknak. „150 éve, a debreceni agrár-felsőoktatás életre hívása abból a felismerésből született, hogy tudás nélkül nincs haladás. Nézzék meg, hogy ezt követően milyen fordulatok születtek. Most Debrecen és térsége ugyanilyen fordulat előtt áll, amikor utat enged a járműipar dinamikus fejlődésének. Miként hajdanán szükségünk volt a tudásra, ma ugyanúgy egy technológiai fejlesztés előtt állunk. A kérdés az, hogy lépést tudunk-e tartani a 21. századi technológia megújulásokkal, vagy lemaradunk a világtól” - jelentette ki a miniszter, aki e felzárkózás egyik kulcsának a korszerű és felelős vízgazdálkodást nevezte az agráriumban. Mint mondta, feladat van bőven, hiszen míg az Árpád-házi királyaink idején 100 ezer hektár öntözhető terület volt az országban, ma csupán 88 ezer hektár ilyen értékes földdel rendelkezünk.
PA