Lépjenek be az innovációs térbe
Az innováció valójában nem más, mint a fogyasztó, a vásárló igényeihez vezető út.
Jelenleg hazánk az Európai Unió összesített innovációs eredménytábláján (a maga 21. helyével) a mérsékelt innovátor mezőnyben szerepel, a cél az, hogy Magyarország 2030-ra a jelentős innovátorok közé emelkedjen – erről Hegyi Csilla stratégiai főtanácsadó beszélt az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal országos roadshow-jának debreceni állomásán a HBKIK székházában. A rendezvény telt házat vonzott.
Közös gondolkodás
Dr. Skultéti Éva, a HBKIK főtitkára köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a kamara mindenhol jelen van, ahol a kkv-szektor innovációs ügyei kapcsán bármilyen teendő adódik, ezért aztán nem véletlen, hogy az MKIK az országos rendezvénysorozat kiemelt szakmai partnere. „Az innováció egy hasznos ötlet megtestesülése a piacon, mégis kevesen gondolkodnak el azon, hogy mit jelent számukra az innováció, a cégük életében mit hozhat ez a lehetőség. Ez a rendezvény alkalmat ad a közös gondolkodásra, sőt egyfajta ötletbörzére is, hiszen a megalapozott döntéshozatalhoz elkerülhetetlen egymás véleményének a megismerése”- mondta a kamarai vezető.
Pajna Zoltán, a megyei önkormányzat elnöke köszöntőjében arra emlékeztetett, hogy a hajdú-bihari vállalkozások 89 százaléka mikrovállalkozás. „Érezhetően komoly igény mutatkozik körükben arra, hogy olyan segítséget kapjanak, ahol tudnak növekedni, innoválni. Ahhoz ugyanis, hogy egy cég képes legyen tisztességesen megfizetni a dolgozóit, a termelékenység, a hatékonyság számottevő javítására van szükség. A megyei önkormányzatnál most dolgozunk azon a gazdaságfejlesztési stratégián, ami lehetővé teszi azt, hogy ne csak pontszerű fejlesztések történjenek” - fogalmazott.
Új szemlélettel
Hegyi Csilla, az innovációs tárca stratégiai főtanácsadója szerint a fókusz most azon van, hogy sikerüljön megalapozni Magyarország újjászerveződő innovációs környezetét, ez pedig csak úgy lehetséges, ha a történet főszereplői (döntéshozók és vállalkozók) megfelelően artikulálják a megújuló kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) stratégia minden egyes elemét. „A hazai nem innovatív vállalkozásoknak közel 90 százaléka a KSH-nak úgy nyilatkozott, hogy azért nem hajtott végre innovációt, mert nem látott rá okot. Célunk tehát a szemléletformálás is. A termelékenység növelése világszerte kulcskérdés, ehhez pedig folyamatos innovációra, korszerű technológiákra és az azokat működtetni képes szakemberekre van szükség. Ebből adódik, hogy hazánkban a nagyvállalatok termelékenysége 3-szorosa a kkv-szektorénak. Ez egyben ki is jelöli a fő csapásirányt: a kis- és középvállalatok felzárkóztatása számunkra létkérdés. Jelenleg jók vagyunk például a foglalkoztatási és az értékesítési hatások tekintetében, ugyanakkor a gyengeségeink közé tartozik a vállalataink innovációra való hajlandósága, a szellemi tulajdon hasznosítása, és így tovább.” - jelentette ki a stratégiai főtanácsadó, aki szerint nem lehetünk elégedettek a GDP-arányos K+F ráfordításainkkal sem. Ez jelenleg mindössze 1,35%, míg a rövid távú cél az 1,8% elérése.
Jók az adottságaink
Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese azzal kezdte mondandóját, hogy országos összevetésben megyénk a kutatóhelyek és a kutatók számát tekintve 3., míg a K+F ráfordítás volumenében a 2. helyet foglalja el. - Budapest után a Debreceni Egyetemen (DE) tanul a legtöbb diák az országban, és itt a kutatási erőforrások is számottevőek. Kutatás-fejlesztési és innovációs célra 2015-18 között 387 projekt keretében 52,3 milliárd forint támogatást kaptak hajdú-bihari szervezetek – mondta, és szavait Bács Zoltán, a DE kancellárja azzal egészítette ki, hogy az egyetem meghatározó súlya miatt az említett időszakban a KFI fejlesztési források közel kétharmadát a felsőoktatás kapta. A kancellár prezentációjában részletesen szólt a náluk már jelenleg is elérhető, illetve a jövőben tervezett KFI-szolgáltatásokról.
Szabó István ismertette a 2019-es KFI pályázati irányokat. Azzal kezdte, hogy a vállalatok innovációs tevékenységét jelentősen erősítheti az, ha a cégek az egyetemmel valamiképpen összefogva innoválnak, illetve kutatás-fejlesztenek. „Terveink között szerepel, hogy 10 és 20 millió forintra pályázhatnának azok a cégek, amelyek ugyan működnek, de működhetnének jobban is. Ennyi pénzből a kisvállalkozásoknál ez megoldható. A piacvezérelt KFI az olyan tevékenységeket finanszírozza, amelyek már léteznek, önállóak, és hosszú távon fenntarthatóak; itt 50-től 700 millió forint a megpályázható összeghatár, a maximális támogatási mérték pedig 60 százalék. A nyílt innováció az önök megyéjében ugyancsak izgalmas lehet, hiszen itt a nagyvállalatok olyan innovációs projektjeit támogatjuk, amelyeket nem az alaptevékenységükhöz kapcsolódóan valósítanak meg. Létezik még a támogatotti körben az ipar-egyetemi együttműködés, melynek keretében egy piacvezérelt vállalati innovációt valósít meg az egyetem...”A plenáris ülésen a fentiek mellett szó volt még a duális képzésről, az Ipar4.0-ról, a nemzetközi pályázatokról, a szellemi tulajdon védelméről, a felsőoktatás és a szakképzési centrumok szolgáltatásairól, a szakmai napot pedig délután workshop zárta.
Petneházi Attila
