Közbeszerzésekről közérthetően a Kamarában - galériával

Miért jó, hogy van?

Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke emlékeztetett: – Ha január vége, akkor lassan már tíz éve közbeszerzési konferencia és Debrecen. Ez egyben jól jelzi azt az intenzív munkakapcsolatot, ami a közbeszerzési hatóság és a kamara között fennáll. Már vannak tapasztalatok az elektronikus közbeszerzésről (EKR), törvényi változások voltak és vannak folyamatban; ennek jegyében a kamara egyebek mellett most éppen azért küzd, hogy a GINOP-ban a kisvállalkozók gépbeszerzésére vonatkozó szabályozást (ami véleményünk szerint abszurd, életidegen és csak Magyarországon van) törölje el a törvényhozó.

Rácz Róbert, a megyei kormányhivatal kormánymegbízottja egy kérdéssel kezdte köszöntőjét: –Miért van szükség erre az egész közbeszerzési „galaxisra”? Elvileg ugye ezt a rendszert arra találták ki, hogy a közpénzek elköltése jól, takarékosan és átláthatóan történhessen meg. Hogy ez így történik-e, arról Önöknek kell, hogy legyen valamilyen személyes benyomásuk. Abban bízom, hogy ebben a labirintusban, a jogszabályok dzsungelében nem tévesztjük el az irányt, nem feledve, hogy honnan indultunk és mit szerettünk volna elérni a cél szempontjából. Meggyőződésem szerint ez a mai konferencia ebben nyújthat a jelenlévő szakembereknek további útbaigazítást.

Nem csak EU-pénzből

Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke egy tipikus közbeszerzési hibával vezette fel mondandóját. Ha valaki tételesen betartja a közbeszerzési törvényt, és három ajánlattevőt felhív, de csoportosítja őket úgy, hogy valójában nem tudnak részenként versenyezni, hanem mindenki csak egy részre tud ajánlatot tenni, ezzel máris megvalósítja az alapelvi sérelmet, holott megfelel a tételes közbeszerzési szabályozásnak. Ne csodálkozzon azon, ha ezért az „orrára koppint” az ellenőrző szerv. Ezért fontos törekedni arra, hogy a közpénzt hatékonyan költsük el és ez a lehető legszélesebb versenyben történjen meg. Ha erre törekszünk, gond nem lehet.

Az előadó azzal folytatta, hogy tavaly darabra több eredményes eljárást bonyolítottak le az ajánlatkérők, mint 2017-ben, értékben viszont nem érte el a 3629 milliárd forintot, hiszen 3300 milliárd forint lett a szerződések összege. Ez a GDP 7,9 százaléka volt, azaz ennyi közpénzt költöttünk el közbeszerzések révén. Hány olyan közbeszerzés volt, ami uniós forrást tartalmazott? Darabra ez 47 százalékot tett ki tavaly, értékben pedig 48,5 százalékot. A fennmaradó rész magyar adófizetői forint volt, azaz, csak részben finanszírozza az EU a hazai közpénzöltéseket. Ergo: nem kizárólag az európai uniós források generálják a magyar gazdasági növekedést – mondta.

Lendületben az építőipar

Tavaly az építési beruházások aránya 10 százalékkal tovább nőtt a közbeszerzésen belül, ami összhangban van az építőipari ágazat bővülésével. Tehát a közbeszerzési eljárás keretében elköltött 3300 milliárd forint közel 63 százalékát az építőipari beruházások teszik ki. A kis- és középvállalkozói szektor térnyerése erősödött a közbeszerzések piacán. Ez darabra és értékben egyaránt igaz. Darabra évek óta a közbeszerzési pályázatok közel 80 százalékát a kkv-szektor nyeri, ami értékben kifejezve azt jelenti, hogy minden elköltött 100 forintból 58-at ez a kör vitt el. Az egyajánlatos eljárások aránya folyamatosan csökken, mi tavaly elértük a 22 százalékot. Szemben a csehországi 48, vagy a lengyelországi 42 százalékkal. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásoknál is kedvező tendencia mutatkozik, hiszen ezek száma is drasztikusan csökkent. Itt a hatósági munka gyorsult, sikerült sokakat a nyílt eljárás irányába terelni, és ezzel a valódi piaci versenyt növelni. A jogorvoslati eljárásokat érdemes jól meggondolni, hiszen 10 esetből 9,5-ben a bíróság eddig a hatóságnak adott igazat. A korrupciót úgy lehet érdemben csökkenteni, ha a döntőbizottság következetesen szigorú bírságolási gyakorlatot folytat – fogalmazott a hatóság elnöke.

Petneházi Attila