De mégis, ki fog itt falat rakni?!
A „munkaképes korú” és a „munkavégzésre képes” két külön fogalom. Nem keverendők össze.
2007-13 között, a recessziós időszakban 85 ezren hagyták el az építőipart (jó részük külföldre ment dolgozni), napjainkra azonban ismét munkaerőhiánnyal küzd az ágazat – hangzott el egyebek mellett a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara építőipari szakmai kollégiumának ülésén.
Pillanatkép
Tóth Istvánné, a szakmai kollégium elnöke bevezetőjében szólt arról, hogy az építőipar tavalyi teljesítménye közel 30 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez a beruházási boom azért következhetett be, mert rendelkezésre álltak az uniós források, illetve a GDP 4,2 százalékkal bővült. – Dinamikusan nőtt a lakásépítési piac, és ez a lendület minden jel szerint tovább folytatódik. A robbanásszerű növekedés óhatatlanul magával hozta a munkaerőhiány krónikussá válását, ami viszont minőségi problémákat is felvet. Mára odajutottunk, hogy az építőipar valamennyi szakmája hiányszakma lett. A hatékonyság javulását eredményező technológiai fejlesztések sok helyen elmaradtak, ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy Magyarországon közel háromszor annyi (89 ezer) építőipari vállalkozást tartanak nyilván, mint a szomszédos Ausztriában (36 ezer). Megoldást egyrészt a béreket terhelő adók és járulékok csökkentése, ezáltal a legális foglalkoztatás további elősegítése, másrészt a szakképzés teljesen új alapokra helyezése jelenthetne az építőipar bajaira – vélte a szakember.
Múlt, jelen...
Tapolcai Zoltán, a megyei kormányhivatal foglalkoztatási főosztályának vezetője elöljáróban kijelentette: Hatalmas tévedésben vagyunk, amikor azt hisszük, hogy az aktív korúak mind munkaerő-tartalékot jelentenek. A munkaerő tartalékot az aktív korúak közül kikerülő, munkára képes emberek jelentik. A mi megyénkben is jóval több az aktív korú, mint aki ténylegesen munkaerő-tartaléknak tekinthető. Óriási probléma, hogy a pályakezdők nagy százaléka inaktívvá válik. Ugyanakkor, OKJ-s képzés keretében csak a szakma alapjai sajátíthatóak el, az elmélyült tudást majd a gyakorlatban tanulják meg, ezért támogatjuk uniós pénzből a foglalkoztatásukat. A regisztrációnkban szereplő 24 ezer emberből 16 ezer önálló munkára nem képes. Már a közfoglalkoztatásban is munkaerőhiányról beszélnek. Nincs, aki napszámosként leszedje a gyümölcsöt. Komoly gond, hogy nagyon magas az alacsony képzettségűek aránya”.
Van megoldás
Mi jelenthet akkor mégis megoldást? Tapolcai Zoltán komoly eredménynek tartja azt, hogy három év alatt sikerült sokakat (7 ezer 500 embert) kimozdítani a közfoglalkoztatásból. Aki akart és tudott dolgozni, azt felszívta az elsődleges munkaerőpiac. „A másik, hogy nem engedjük eltűnni a 25 év alattiakat. Fontos, hogy ezekkel az emberekkel Önöknek még foglalkozni kell. Ehhez kaphatnak tőlünk foglalkoztatási támogatást. Jöjjenek, legyenek elképzeléseik és mi segítünk” – mondta a főosztályvezető.
Az Építőipari Szakmai Kollégium tagjai előadást hallgattak meg arról, hogyan is működik a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) a gyakorlatban, a Széchenyi Programiroda munkatársa pedig a munkahelyi képzési lehetőségek támogatási módozatait tárta a hallgatóság elé.
PA
