A böszörményi vállalkozók második otthona
A Kamara szívesen segít a tagjainak, de ez csakis egyfajta partnerségben lehet eredményes.
Jó ízlés, visszafogott elegancia, praktikus kialakítás és remek (ki)használhatóság – egyetlen mondatban így lehetne összefoglalni a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara hajdúböszörményi területi irodájának lényegét; a helyi vállalkozók pénteken ünnepélyesen is birtokba vehették második otthonukat Hajdúböszörményben, a Kossuth utca 5. I/9. alatt.
Régi álmuk volt
Kathiné Juhász Ildikó házigazdaként köszönetet mondott a HBKIK megyei vezetőinek azért, hogy az új területi irodával a helyiek régi álma vált valóra. „A kamara, mint köztestület alapvető céljai változatlanok, viszont változott a társadalmi, gazdasági környezet és vele a vállalkozói igények is. Régi óhaj volt a megye 2. és a régió 4. városában, hogy a rendelkezésre álló kamarai szolgáltatásokat egy 21. századi infrastruktúrán keresztül tudjuk eljuttatni az érintettekhez. Az új területi irodában minden feltétel adott ahhoz, hogy kiszolgáljuk a helyi vállalkozókat és lehetőség szerint bővítsük a tagjaink számát. Elvégre értük, a gazdaság szereplőiért vagyunk” - fogalmazott.
Reformpályára állni
Miklóssy Ferenc, a HBKIK elnöke „A magyar gazdaság 2019. évi kilátásai” című előadásában azt hangsúlyozta, hogy bár az elmúlt 8-10 évben jelentősen erősödött a magyar gazdaság, a tartós gazdasági növekedés érdekében reformpályára kell állnunk. Hajdú-Bihar talán a legellentmondásosabb megye; miközben Debrecen szárnyal, a vidék fokozatosan szakad le tőle. Ugyanez Magyarországra is igaz; miközben nálunk az export több mint a felét a multik adják, a hazai kkv-k részesedése a kivitelből csupán 10 százalék. Ugyanez a cseheknél közel 50 százalék. Ráadásul (mint a Magyar Nemzeti Bank elemzéséből kiderül) nálunk ez a termelékenységi olló folyamatosan nő. Napjaink egyik vezető amerikai közgazdásza mondta azt, hogy a globalizáció egy aranyból szőtt kényszerzubbony, ahol csak az lehet nyertes, akinek magas szintű oktatási rendszere van, nemzetközileg versenyképes, nemzetileg elkötelezett vállalkozói közösséggel rendelkezik, és mindehhez a jövőbe mutató kutatás-fejlesztési tevékenységet folytat. Hát, ezek azok, amik nálunk egyelőre hiányoznak, vagy csak nagyon nyomokban lelhetőek fel” - mondta a kamara elnöke.
A siker receptje
Elhangzott, hogy a munka közterhei nemzetközi összehasonlításban még mindig magasak idehaza, ami a fejlesztésektől, az eszközbeszerzésektől von el forrásokat. Pedig a boldogulás ma három dolgon múlik: a szaktudáson, az alkalmazott technológián és a megfelelő munkaszervezésen. A hozzáadott érték tekintetében sem állunk valami jól, hiszen például a járműiparban vagy az elektronikában nálunk jellemzően csak összeszerelés folyik, a kutatás-fejlesztés a külföldi anyacégeknél zajlik. A hazai kkv-k fejlesztése nélkül elképzelhetetlen a felzárkózásunk a fejlett Európához és a világhoz. Az MNB növekedési jelentése két pályát vázol fel: az egyik azt mutatja, hogy ha semmin nem változtatunk, akkor tartósan leszakadunk, a másik pedig azt a reformpályát jelzi, melynek révén az a bizonyos olló szűkíthető. Ehhez azonban oktatás, fejlesztés, innováció és akarat kell – szögezte le mondandója zárásaként Miklóssy Ferenc.
Dr. Skultéti Éva, a HBKIK főtitkára elismerését fejezte ki a területi szervezetnek azért, hogy volt kitartásuk ahhoz, hogy az elmúlt 20 évben fáradhatatlanul kutassanak egy olyan ingatlan után Hajdúböszörményben, ahol méltóképpen gyűlhetnek össze a helyi vállalkozók.. A kamara új arculatát magán viselő új területi iroda pedig kiválóan alkalmas erre a célra.
Petneházi Attila
